Masszázs

A masszázs alkalmazható egészséges embereken frissítő, kondicionáló céllal, a hiányos testmozgás pótlására, sportolóknál a sporttevékenység előkészítésére, fokozására és beteg emberek gyógyítására. Gyógyításra való alkalmazása leginkább mozgásszervi betegségekben szenvedő betegeknél történhet. A masszírozás minden kétséget kizáróan a legrégebbi kezelési módok közé tartozik.

A klasszikus svédmasszázs javallatai és ellenjavallatai:

Javallatok (indikációk)

  1. Pszichés, mentális, fizikai fáradtság
  2. Izomgörcsök, fokozott izomtónus

  3. Izomláz

  4. Mozgásszervi eredetű fájdalom (ha nincs traumás, vagy gyulladásos előzmény

  5. Gyakori fejfájás (pl. a sok ülőmunka miatt)

  6. Nyak- és hátfájás

  7. Fokozott fizikai, szellemi igénybevétel

  8. Egyoldali munkavégzés, ülőmunka

  9. Fokozott sportteljesítmény

  10. Gyakori végtagduzzanat (pl. nyári melegben)

  11. Lelassult anyagcsere

Ellenjavallatok (kontraindikációk)

  1. Akut állapotok, gyulladásos betegségek
  2. Fertőző betegségek, láz
  3. Csonttörés, ficam, égés, trauma
  4. Ittas, drogos állapot, epilepszia
  5. Bőrelváltozások (anyajegy, fertőzések, sérülések)
  6. Rosszindulatú daganat
  7. Terhesség első két, és utolsó hónapja
  8. Menstruáció legerősebb napja
  9. Obliteratív (elzáródásos) érbetegésgek
  10. Akut vénás betegségek, visszeres láb (csak lábkezelésnél)
  11. Szívritmus zavar
  12. Előrehaladott csontritkulás

Masszázs során az alábbi testrészeket kezelhetjük:


  • Alsó végtag kezelése: Ebbe a csoportba tartozik a talp, lábfej, lábszár és a comb kezelése. Történhet hason és háton fekve is.
  • Has kezelése: Háton fekve, lábak felhúzva. Kezeléseket a vastagbél lefutásának mentén, az óramutató járásával megegyezően végezzük.
  • Mellkas kezelése: Háton fekve, kezek lazán test mellett. (Hölgyeknél az intimitás megörzésére nagyon figyelünk)
  • Felső végtag kezelése: Háton fekve, vagy félig ülő helyzetbe, hajlító és feszítő oldalt együtt kezeljük.
  • Lumbogluteális masszázs: Hason fekve, gluteus izmok (farizmok) kezelése, és a deréktáji, keresztcsonti régió tartozik ide.
  • Hát kezelése: Derék tájéktól az 1-es háti csigolyáig (Th1-L5). Különös tekintettel a gerinc melletti paravertebrális izomzatra, a széles hátizomra (m. latissimus dorsi), a csuklyás izomzatra (m. trapesius).
  • Nyak+vállöv: A lapocka alsó csúcsától, egészen a hajas fejbőrig (Th9-C1). Az érintett terület hátizmaink kezelése, itt viszont hangsúlyosabb a lapockát borító izmok (rotátorköpeny), és a lapocka széléhez tapadó izmok (rombusz izom, lapocka emelő izom) masszázsa. Beletartozik még a váll izmainak (m. deltoideus) és a nyak izmainak átdolgozása. Ez kérhető a hát izmainak kezelésével együtt.
  • Fej+arcmasszázs: Háton fekve, hatékonyan alkalmazható fejfájás megszüntetésére (akupunktúrás pontok segítségével) és relaxáló, feszültségoldó célból is.

A kezelések árait, az Árlista menüpont alatt találja.

Kezeléseink során kizárólag elsőosztályú alapanyagokat (olajokat, krémeket...) használunk és nagy hangsúlyt fektetünk a higiéniára.


Masszázsról röviden

"Masszázs a test felületén manuálisan kivitelezett és terápiás céllal alkalmazott mechanikai inger, mely a szervezet válaszreakcióját, a fizikális gyógyhatást váltja ki". Enyhíti a testi és lelki panaszokat, segít a jó közérzet megteremtésében, megőrzésében, csökkenti a lábduzzadást, a végtag-, derék-, nyak-, váll- és fejfájdalmakat. A test szöveteit kézzel dolgozzuk meg, ez a beavatkozás helyileg, a megbetegedett testrészen fejti ki hatását, mellék- és utóhatást nem okoz, szemben a gyógyszeres kezeléssel, mely többnyire általános hatást fejt ki.

Masszázs felosztása a kezelés célja szerint:

  • Gyógymasszázs: orvos utasítására, gyógyító céllal történő kezelés, vagy kezelések sorozata, általában egyéb fizioterápiás kezelésekkel is kombinálják. Ebbe a csoportba tartozik a klasszikus gyógymasszázs, nyirokmasszázs, szegmentmasszázs, kötőszöveti masszázs és csonthártya kezelés (perioszteális masszázs).

  • Sportmasszázs: sportteljesítmény fokozására, fáradtság, savasodás (izomláz) csökkentésére, izom sérülékenységének megelőzésére, sérülés utáni rehabilitációra alkalmazzuk.

  • Frissítő, kondicionáló masszázs: egészséges embereken végzett kezelési eljárás. Hatásában és céljában megegyezik a sportmasszázzsal, fokozza a vérkeringést, csökkenti a fáradtságérzetet. Általában fürdőkben, wellness részlegeken alkalmazott eljárás, a klasszikus svédmasszázs fogásait tartalmazza.

  • Diagnosztikus masszázs: célja nem a kezelés, hanem a beteg állapotának felmérése.

Svédmasszázs általános hatásai:

  • Szívverés normalizálása
  • Vérnyomás szabályozása
  • Légzés optimalizálása
  • A test hőmérsékletének emelése helyi szinten
  • Izom teljesítményének javítása
  • A szervezet fizikai és pszichés állapotának javítása
  • Acidózis (savasodás) csökkentése


Svédmasszázs élettani hatásai: 

A masszázs fogásaival kiváltott mechanikai ingerek részben közvetlenül, részben közvetett úton (neurohumorális úton) befolyásolják a sejtek, szövetek működését. A befolyásolás elsősorban lokális (izomtónus, nedvkeringés), de távoli szervekre is tudunk hatni az idegrendszeren keresztül.

Közvetlen hatások:

  • Vénás keringés javulása (az izmok között futó vénákban a vénás nyomást emeli, ami a keringés fokozódásához vezet - pumpa effektus).
  • Nyirokkeringés gyorsulását a váltakozó erősségű kompresszió segíti.
  • Sejtközötti folyadék mobilizálódik (a felgyülemlett sejtközötti folyadék a nyirokrendszeren keresztül visszajut a keringésbe, majd a vesébe)
  • Bőrradírozó, revitalizáló hatás.

Közvetett hatások:

  • Hormonális: Mechanikai ingerre a szövetekben hisztamin és bradikinin szabadul fel, mely az erek falában lévő simaizmokat ellazítja, ezáltal azok tágulását eredményezi.
  • Idegrendszeri: A tapintás, nyomás, húzás, nyújtás segítségével (a gerincvelői reflexíven keresztül is) befolyásolni tudjuk az izmok feszülési állapotát.

  • Artériás keringés fokozódik: Helyi keringésfokozódás, átmelegszik a terület. Ez a bőr, bőr alatti kötőszövet, és a harántcsíkolt izmok oxigén- és tápanyagellátását javítja. Nagy szerepe van a tejsav elszállításában. A szövetek lokális keringésének javulásával nő az anyagcsere is.

  • Izomtónus normalizálódik. Ez a masszázs elsődleges célja.

  • Általános állapotjavulás: Javul a fizikai, mentális, pszichés állapot is a masszázs során.

  • Fájdalomcsökkentő hatás

Masszázs története

A legősibb kezelési módszer, nagyjából az emberiség történetével egyidős. A kezet, mint munkaeszközt alkalmazva a fájdalmas testrészeket simogatva, nyomkodva, gyúrva csökkentették a fájdalmat. A föld minden természeti népe alkalmazta (alkalmazza) a masszázst főleg fáradtság esetén, rándulások gyógyítására, fájdalomcsillapításra, utókezelésre, sőt akár a szülés gyorsítására is. Az eleinte ösztönös mozdulatokat később tudatosan finomították.

  • i.e. 4000 Indiában rituális eljárásokkal együtt alkalmazták a masszázst.
  • i.e. 3200 Egyiptomban gyógyító papok, démonokról szóló hitvilág tanításai szerint masszíroztak.

  • i.e. 2700 Kínából származó első írásos emlékben olvasható, hogy a masszőreiket hosszú ideig képezték, és ennek a tudásnak a titkát féltve őrizték. Ezekben az írásokban a kezelés menete és a masszázs hatása is megtalálható.

  • i.e. 460-377 Görög kultúra - Hippokratész szerint az orvosoknak is jártasnak kell lenniük a masszírozásban. Azt mondta, hogy a masszázs mozgásképessé tehet tehet egy már megmerevedett ízületet, tónust adhat a szöveteknek és felpuhíthatja azokat.

  • 120-201 Római birodalom - Galenus leírta az alapfogásokat, simogatást, dörzsölést, ütögetést. Azt is mondta, hogy a masszázs elősegíti a felhalmozódott káros anyagok kiürülését a szervezetből.

  • 980-1037 Reneszánsz - Avicenna arab orvos és tudós Orvosi Törvények című munkájában leírta az általa ismert masszázsfogásokat, és azt, hogy miként lehet a masszázst összekapcsolni a hidroterápiával.

  • 1517-1590 Ambroise Pare, a francia királyi udvar tábori orvosa, terápiás céllal masszíroztatta azokat a sebesülteket, akik mozgásképtelenek voltak.

  • 1776-1839 Pehr Henrik Ling svéd származású vívómestertől származnak az első orvosi szempontból megfelelő természettudományos alapokra helyezett feljegyzések. Ezek tartalmazták a napjainkban alkalmazott masszázs minden fogását: simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, rezegtetés.

  • 1838-1909 J.G. Metzger holland orvos és gyógytornász működése tette a masszírozást önálló tudományággá.

  • 1875 Mosengeil bonni sebész elsőként tanulmányozta a masszírozásnak a nyirokkeringésre és az ödémák levezetésére gyakorolt hatását.

  • 1851-1906 I. Zabludowski orosz katonaorvos, berlini egyetemi klinikán elsőként tartott tanfolyamokat férfi és női masszőrök számára.

  • 1898 Sir Henry Head - A bőrtakaró és a belső szervek között szegmentális, reflektórikus kapcsolat van. (Hyperalgetikus bőrzónák)

  • 1917 Mckenzie - A belső szervek és a szegmentálisan hozzátartozó izomzat között reflektórikus kapcsolat van. (Hyperalgetikus izomzónák)

  • 1929 Elisabeth Dicke német gyógytornásznő saját betegségének kezelése közben jött rá a kötőszöveti masszázs technikájára.

  • 1950 J. Cyriax - a mélymasszázs leírása

  • 1952 Glaser-Dalicho - Mckenzie féle szegment masszázs továbbfejlesztése

  • 1953 P. Vogler, H. Krauss - csonthártya masszázs leírása

A XIX. században a mechanoterápia területén ún. "svéd korszak" kezdődött, Henrik Ling (1776-1839) svéd vívómester és tornatanár munkájával. A masszázsfogások összegyűjtésével és rendszerezésével megadta a mai formát, amit klasszikus svédmasszázsnak nevezünk.



Forrás egy része: Nemzetközi Masszázs Akadémia jegyzetei (NMA engedélyével)